Hőszigetelés elsődleges célja az energia
megtakarítás. Kevesebb energia felhasználás kevesebb szennyezőanyag
kibocsájtást eredményez. A hőszigetelő rendszerek
megakadályozzák, hogy a belső meleg kiáramoljon az épületből.
Kellemes hőérzetet biztosít, nő a
lakók komfortérzete. Megszünteti a hő hidakat, ezáltal nincs
páralecsapódás penészedés. Nyáron védi a külső falakat a túlzott
felmelegedéstől, növeli az épületszerkezet élettartamát, és
kiegyensúlyozott belső hőmérsékletet, biztosit. A homlokzat
élettartama jelentősen meghosszabbodik. Újszerű, esztétikus
megjelenést biztosít, az épület értéke nő.
Milyen vastag szigetelést válasszak?
A hőszigetelő rendszerekben a hőszigetelő anyag egy centiméterének
ára a hőszigetelés teljes költségéhez képest elhanyagolható, viszont
a felhasznált hőszigetelő réteg vastagsága határozza meg a
hőszigetelés hatékonyságát!
A munkadíjra, a ragasztáshoz és a felületképzésre használt anyagokra
Ön pontosan ugyanannyit kénytelen költeni egy 4 centiméteres, mint
akár egy 10 centiméter vastag hőszigetelés estén. Mindent
összevetve, a legtöbbet úgy takaríthatja meg a hőszigetelő rendszere
élettartama alatt, minél vastagabb hőszigetelő réteget választ és
ezáltal háza jobb védelmet biztosít télen a hideggel és nyáron a
hőséggel szemben. Tehát válasszon minél vastagabb hőszigetelést! Ne
a hőszigetelés vastagságán spóroljon, hanem a fűtésszámláin!
Miért
szigeteljünk?
1. Legelőször is épületeink
nem
felelnek meg a hazai és a
nemzetközi elvárásoknak, (ami magyarországi vonatkozásban; falak
esetében kb. U ? 0,45 W/m2K, tetők esetében kb. U ? 0,25 W/m2K
hőátbocsátási értéket jelent)
2. A nem megfelelő
hőszigetelő-képességű épületek üzemeltetése rendkívül gazdaságtalan. Egy
hőszigetelőanyag nélküli épület energiafogyasztása akár 3 � 4 szerese is
lehet egy jól hőszigetelt kialakításúnak!
3. Az egyáltalán nem, vagy
csak kismértékben hőszigetelt falak, padlók ?húznak�, rossz hőérzetet
nyújtanak. Nincs senkinek kedve a fal mellé ülni, oda íróasztalt,
fekhelyet, ülőgarnitúrát elhelyezni. Az ilyen padlókon nem tanácsos
mezitláb járni. A hőérzeti követelmény kötelező hazai előírás, miszerint
a belső felületek (falak, padlók, stb.) hőmérséklete legfeljebb 3 oC-al
lehet alacsonyabb a helyiség léghőmérsékleténél.
4. A rossz hőszigetelő
-képességű padlókon, falakon, mennyezeteken lecsapódik a pára. Nem csak
a felületeken, hanem a fűtési időszakban belülről kifelé áramló
(diffundáló) pára, a szerkezetek hideg rétegeiben is kicsapódik.
5. A nyirkos szerkezetek
(miként a nedves ruha) nem hőszigetelnek, sőt; a párolgás még további
hőelvonással jár, többletfűtést igényel.
6. Ha olyan helyeken
jelentkezik nedvesedés, ami télen átfagy, pl.: homlokzatvakolat, külső
falak homlokzat felöli polisztirol alá hűlő része, épületlábazatok, stb.
ott az anyagok vagy szétfagynak, vagy rohamosan csökken élettartamuk.
hőszigetelő anyag
fontossága:
7. Ahol tartósan nedves a
felület, ott a penészgombák elszaporodnak, (72 órát meghaladó ideig
75%-nál magasabb a páratartalomnál.)
8. A penészes lakások
egészségtelenek is, gyakoribbak a különböző légúti- és allergiás
megbetegedések
9. A rossz szigetelő -
képességű épületek megfelelő téli fűtése és nyári hűtése, szinte
megfizethetetlen energiaszámlákat eredményez.
10. Az ilyen épületeket
erősebben kell fűteni, ez tovább növeli a káros anyagok kibocsátását,
amely a globális méretekben általános felmelegedéshez vezet.
A felsoroltak csak a
kockázatok és a szigetelések ,hőszigetelések elhagyásának, illetve
alul méretezésének mellékei
Mérési adatok alapján, az
épületek hőveszteségének jelentős része a külső falakon, födémeken,
koszorúkon (kb. 60%), kisebb része a nyílászárokon és a tetőn (20-20%)
keletkezik, ezért az 1980-as évektől folyamatosan látják el az épületek
külső falait utólagos
hőszigeteléssel.
A hő-szigetelőanyagok alkalmazása jelentősen csökkentik a fűtési
költségeket, megszünteti az épületfizikai károsodásokat (páralecsapódás,
penészesedés) és kedvezően befolyásolja a lakóklímát. Ehhez járul még,
hogy a kevesebb tüzelőanyag felhasználás következtében csökken a
károsanyag-kibocsátás, s ezáltal tisztább lesz a levegő és kellemesebb a
környezet.
A homlokzati falak hőszigetelésének legismertebb fajtája a hő-szigetelő
lemez szigetelésű, vakolt fedőrétegű és
� a kőzet- vagy üveggyapot szigetelésű köpenyfalas módszer.
szigetelő rendszerek hőszigetelő anyag elemei:
A vakolt fedőrétegű szigetelések esetében a homlokzati falakra
rögzített hő-szigetelő lemezekre különböző megmunkálású (kapart,
dörzsölt) fedővakolat kerül.
Ez a módszer családi házak utólagos hőszigetelésére
is alkalmasnak bizonyult.
A hő-szigetelő lemezek általában polisztirol hab, kőzetgyapot, valamint
két oldalán fagyapot fedőréteggel borított polisztirol hab anyagúak.
Ezek közül a
leggyakrabban a polisztirol hab anyagú hőszigetelő lemezeket használják.
A lemezeket ragasztó habarcs és/vagy dübel rögzíti a falhoz.
Néhány gyakorlati tanács
A homlokzati hőszigetelési módszerek új és felújításra kerülő régi
épületek utólagos hőszigetelés- ére egyaránt alkalmasak. Hatásosságuk
elsősorban a szigetelő réteg anyagától és vastagságától függ.
A módszer és az anyag kiválasztását, valamint a hőszigetel ő réteg
vastagságának meghatározását szakemberre kell bízni.
A hőszigetelé s általában a homlokzati fal külső oldalára kerül. Belső
oldali hőszigetelést csak ritkán, rövid ideig fűtött épületek
(helyiségek) esetében tanácsos készíteni. Ellenkező esetben a hőszigetel
ő réteg és a homlokzati fal csatlakozásánál páralecsapódásra kell
számítani, ami penészesedésre és gombásodásra vezethet.
A homlokzati falak hőszigetelése kiegészíthető a padlás és a fűtetlen
pince födémének hőszigetelésével. A padlásfödémet kívülről, a
pincefödémet alulról kell hő szigetelni. A hőszigetelő anyag réteg
vastagságának meghatározását ez esetben is szakemberre kell bízni.
Egy családi háznál általában a teljes hő
veszteség 30 %.-át a nem megfelelő hőszigetelő képességű határoló
falakon keresztül veszíti el az épület. Hőszigetelő rendszer
alkalmazásával a falak hőtároló kapacitása növelhető, amely télen
gazdaságos fűtésszabályozást, nyáron pedig természetes klímát
eredményez.
Télen hideg, nyáron a meleg - elégtelen
hőszigetelés esetén - átjárja a ház falazatát, így a belső légtér -
főleg a falak közelében - hol hideg, hol pedig túl meleg.
Hőszigetelő rendszerek alkalmazásával, télen
a fűtés hatására felmelegített falak egységes hőmérsékletet biztosítanak
a teljes lakótérben nyáron pedig ugyanezek védik a falakat az
átforrósodástól.
Hőszigetelés feladata az energia
megtakarítás, és a komfort érzet növelése.
Áraink:
Az árainkat nagyban befolyásolja, hogy milyen
típusú, és színű anyagokkal (festék, vakolat,stb...) dolgozunk. Az
építési munkák során gyakran előre megadott négyzetméter árakat adnak
meg ami első pillantásra könnyen kiszámítható a megrendelő számára is,
de sok esetben félrevezető is lehet, mivel olyan költségek merülhetnek
fel amit csak a szakember láthat előre. Ezért kizárólag helyszíni
felmérés után tudunk árajánlatot adni.